Amikor a levegő eléri a hegy- vagy hegyoldal lejtőit, a fizikai terep magasságával együtt emelkedni kényszerül. Ahogy növekszik a magassága, a hőmérséklet az adiabatikus lehűlés* következtében csökkenni kezd. A levegő tovább hűl, ahogy a lejtők mentén folyamatosan emelkedik.
(*Az adiabatikus lehűlés a levegő tágulása miatt bekövetkező hőcsökkenés. Ahogy a levegő felfelé emelkedik a légkörben, a légnyomás csökken, lehetővé téve a levegő tágulását és lehűlését. Ez a folyamat anélkül megy végbe, hogy a rendszerhez hő hozzáadódna vagy elvonná).
Amikor a levegő eléri a harmatpontot (azt a hőmérsékletet, amelyen a víz már nem tud gáz halmazállapotban maradni), miközben még mindig emelkedik a hegyoldalak mentén, kondenzáció következik be.
Ha a felhőkben elegendő nedvesség van jelen, a bennük lévő vízcseppek elég nagyra nőnek ahhoz, hogy csapadékhoz vezessenek. Az eső mennyisége a felhőkben található nedvesség mennyiségétől függően a könnyű szitálástól a szakadó esőig terjedhet.
Az orográfiai felemelkedés hatása a növényzetre
Az orográfiai hatás folyamata és hatása nem ér véget a levegő lehűlésével és az ebből eredő csapadékkal a hegy emelkedő lejtőin.
Két nagyon különböző időjárási körülmény létrejötte
Mire a levegő eléri a hegytetőt, az adiabatikus lehűlés és a bekövetkezett csapadék következtében hideg és száraz. Általában a szél felőli hegyoldalon a domborzat ugyanolyan mértékben csökken a magasságban, mint a szél felőli oldalon.
A lejtős hegyoldalon a gravitáció a száraz levegőt lefelé kényszeríti a hegyoldalon. Ahogy ereszkedik, a levegő a talajhoz közelebbi növekvő barometrikus nyomás következtében összenyomódik. A tömörítés hatására a levegő adiabatikus felmelegedés révén felmelegszik.
A növényzetre gyakorolt hatás
A hegység szél felőli oldalán lévő hideg, nedves levegő és a szél felőli oldalon lévő meleg, száraz levegő jelentős hatással van a növényzetre.
A szél felőli lejtőkön uralkodó időjárási viszonyok
Az orografikus felhajtóerő gyakran ott jelentkezik, ahol egy hegy az óceán vagy nagy víztest közelében helyezkedik el. A partok felől fújó nedves szelek állandó vízutánpótlást eredményeznek a tengerrel vagy tóval szemközti hegyoldalakon, ami nagy mennyiségű csapadékot eredményez.