Menü Bezárás

BIPEDALIZMUS

=Bipedalizmus=A felegyenesedett járás különbözteti meg az embert a többi főemlősétől, és ez a különbség anatómiai szempontból az emberi test számos egyedi csontváz- és egyéb jellemzőjében nyilvánul meg. A kétlábúság képezte a hátterét a többi majomtól való eltérésünknek.A főemlősfajok helyváltoztatása (mozgása) már korábban is a felegyenesedő testtartáshoz vezetett (lásd a fenti ábrát). A főemlősöknél is kialakult a felegyenesedésre való hajlam. Míg csak az ember szokásosan kétlábú, a majmok és a majmok bizonyos körülmények között még két lábra is állnak. Egyes majmok például felállva néznek át a magas fű fölött, hogy kiszúrják a lehetséges táplálékforrásokat, ragadozókat és más majmokat. Sok főemlős feláll, amikor harcol vagy dominanciát mutat, ezt azért teszik, mert az állva nagyobbnak tűnnek. Egyes majmok és majmok rövid időre felállnak, hogy cipeljenek vagy dobjanak valamit. Ez a felegyenesedett testtartásra való hajlam volt az alapja annak, hogy kialakulhasson a teljesen felegyenesedett, két lábon járó majom. Azonban egy környezeti változás volt az, ami végül kiváltotta a Hominin vonal (közvetlen “emberi” őseink)A Hominin ághoz hasonló új fajok viszonylag gyors eltérését ”’adaptív sugárzásnak”” nevezik. Ez gyakran akkor következik be, amikor jelentős környezeti változás következik be, és új fajok fejlődnek ki gyorsan, hogy kihasználjanak egy betöltetlen rést.==A kétlábúságra való szelekció== Úgy tartják, hogy a legkorábbi Homininok Kelet-Afrikában alakultak ki. A legkorábbi fosszilis leletek többsége a térképen (balra) zölddel kiemelt hasadékvölgyből származik. Ez a történet körülbelül 5-6 millió évvel ezelőtt kezdődik, amikor Afrikának ez a régiója jelentős környezeti változásokon ment keresztül. Afrika sokkal szárazabbá vált, és a majmoknak otthont adó erdőből erdős szavanna (füves terület) lett. Ez a hatalmas változás a majmok / korai homininok egy részét a fák közül kiszorította, hogy alternatív táplálékforrásokat keressenek. Ez azt is jelentette, hogy a folyamatos fák lombkoronájában való mozgás többé nem volt lehetséges.Ahogy az éghajlat és az élőhelyek megváltoztak, a kétlábúság jelentős előnyökkel járt. A kétlábúság mindenekelőtt energiahatékonyabb volt. Már a mozgáshoz felhasznált energia kis mértékű csökkenése is hatalmas szelekciós előnyt jelentett. Ezt az energiát a fiatalok felnevelésére lehetett fordítani, ami növelte a túlélési esélyeket. A kétlábúság megkönnyítette a testhőmérséklet szabályozását is (hőszabályozás). A magas fűben való átlátás vagy egyszerűen csak a horizonton való távolabbra látás segíthetett a korai homininoknak a táplálék felkutatásában vagy a ragadozók elkerülésében. A korai homininok dögevők lehettek, és az, hogy képesek voltak táplálékot gyűjteni és az otthoni bázisra vinni, szelektív előnyt jelentett, különösen azért, mert csökkentette a konkurens dögevők jelentette veszélyt. A kezek felszabadulása lehetővé tette a szerszámok és fegyverek továbbfejlesztését. Bár az eszközök határozott szelekciós előnyt jelentenek, valószínűleg inkább a kétlábúság következményei, mint okai. A kézzel végzett feladatok specializálódása hozzájárult a korai homininok társadalmi interakcióihoz és kulturális fejlődéséhez.”’A kétlábúság előnyei:”’*”’A fűben való látás”’ segíthetett a ragadozók kiszűrésében vagy a tetemek távoli lokalizálásában.*”’Szerszámok és fegyverek tartása”’ (valószínűleg inkább a kétlábúság következménye, mint oka).*”’Élelem hordozása”’ egy “otthonra” / biztonságos helyre.*”’Termoreguláció”’: Kisebb felület van kitéve a napnak a déli órákban (60%-kal kevesebb)& nagyobb légáramlás a test felett, amikor a földtől magasabbra emelkedik.*”’Hatékony helyváltoztatás”’: Energiahatékony módszer, amely az alacsony sebességű, hosszú távú mozgást – a gyaloglást – részesíti előnyben.===Miért fejlődött ki ilyen gyorsan a kétlábúság=== Bizonyos értelemben a kétlábúság a legtöbb főemlős által mutatott tendencia kiterjesztése a felegyenesedett testtartás felé. A majmok félig felegyenesedve ülnek, a majmok függőlegesen felfüggesztett testtel brachializálnak, és majdnem minden főemlős felegyenesedve szoptatja kicsinyeit. Az ember azonban az egyetlen főemlős, aki szokás szerint két lábon jár. Evolúciós szempontból a kétlábúság valójában nagyon gyorsan (kb. 2,2 millió év alatt) fejlődött ki. A kétlábú életmód néhány előnyét már megvizsgáltuk, ezek azonban nem teljesen magyarázzák a kétlábúság kialakulásának sebességét. Ahogy Afrika egyre melegebbé és szárazabbá vált, a jobbra felfelé járás azt is jelentette, hogy a test kevesebb része volt kitéve a felülről érkező közvetlen napfénynek, ami segítette a hőszabályozást. A felegyenesedés a testet átszelő légáramlást is fokozta, ami megkönnyítette a lehűlést (termoregulációt). Ez azt is megmagyarázza, hogy a szelekció miért kedvezett a testszőrzet csökkenésének és a verejtékmirigyek számának növekedésének. A csecsemő csimpánzok és gorillák azonban nemcsak a kezükkel, hanem a fogós (kapaszkodó) lábaikkal is belekapaszkodnak anyjuk hosszú szőrzetébe. Az emberbabáknak nincsenek nyúlékony lábaik, ráadásul a kezüknek nincs szőrös anyai testük, amelybe kapaszkodhatnának. Így az anyjuknak kell őket cipelnie. Ez eredményezhette a kétlábúság felé való öngerjesztő elmozdulást. A részlegesen két lábon járó homininok, amelyeknek a nagylábujja kissé előrefelé hajlik, kevesebb előrehajló lábbal rendelkeznének. Csecsemőként ezért kevésbé tudták volna megragadni az anyjukat, akinek a karját kellett volna használnia a cipelésükhöz. Mivel a karjai kevésbé állnának rendelkezésre a járáshoz, az anya jobban támaszkodna a lábaira, ami növelné az előre néző nagylábujj előnyét. Ez egy “pozitív visszacsatolási” ciklust eredményezhetett.Az anyától való nagyobb függés a csecsemő hordozásában szintén befolyásolhatta korai őseink szociális viselkedését. A legtöbb főemlős nem osztozik a táplálékon (kivéve a rokonokkal). Ha azonban a nőstények kénytelenek voltak hordozni a kicsinyeiket, lehet, hogy a kezük nem volt szabad a táplálékszerzésre. Így a hímek nagyobb szerepet játszhattak az élelem begyűjtésében és a közös táplálkozásra való visszahordásában. Később a kezek felszabadulása lehetővé tette az eszközök kifejlesztését is, ami viszont jobb táplálkozást eredményezett, ami viszont lehetővé tette a nagyobb agy fejlődését. Ez pedig jobb eszközöket, jobb étrendet… és így tovább. Egy újabb pozitív visszacsatolási ciklus, amely az agy gyors terjedéséhez vezetett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük