Menü Bezárás

Hogyan olvassuk a műsorfüzetet – Arapahoe Filharmonikusok

A műsorfüzetet gyakran röviden egyszerűen “műsorfüzetnek” nevezik, de a “műsorfüzet” jelentheti a repertoárt is, vagyis az adott koncerten elhangzó művek listáját. Az egyértelműség kedvéért itt “műsorfüzetnek” nevezzük azt a nyomtatott dokumentumot, amelyet az ajtónál kap. Amikor azt mondjuk, hogy “a programfüzet”, akkor a koncert repertoárjára utalunk. Természetesen manapság már elektronikusan is megkaphatja a programfüzetet!

Programoldal

A programfüzet egyik legfontosabb része a programoldal. Ez az oldal felsorolja az összes kompozíciót, a zeneszerzőket, és esetleg néhány további információt a darabról. Mivel a klasszikus zene a világ minden tájáról érkezik, a programfüzet részeként gyakran találkozhatunk más nyelvű szavakkal is. Nem csak ez, de az angol nem mindig tűnik ismerősnek, ha a korábbi időkből származik, mielőtt a helyesírás egységesítése bevezetésre került volna.

A művek nevének néhány különböző típusa jelenhet meg a programoldalon. Lehet, hogy a zeneszerző adta a darab nevét, mint például a Peer Gynt-szvit (Edvard Grieg) vagy a Bolero (Maurice Ravel). A kompozíciók elnevezésének másik típusa a darab típusa alapján történik, mint például az 5. szimfónia vagy a Concerto hegedűre és zenekarra. Ezeknél az elnevezéseknél nem lehet pontosan tudni, hogy melyik darabot játsszák, ha nem ismerjük a zeneszerző nevét is, mivel számos zeneszerző alkothatott ilyen nevű műveket. Harmadszor, egy zeneszerző a tempó alapján is elnevezhet egy darabot, vagy különösen egy darab egy szakaszát.

Példa erre az Adagio for Strings (Samuel Barber) vagy az Allegro a Négy évszakból, “Tavasz” (Antonio Vivaldi). Az Adagio lassú tempó, az Allegro pedig gyors vagy közepesen gyors tempó. A kompozíciókat egy másik módon a népszerű becenevük alapján is meg lehet mutatni. Ilyen például a “Kórus” szimfónia, a 9. szimfónia (Ludwig van Beethoven) és a “Meglepetés” szimfónia (Franz Josef Hayden). A kompozíciók címében számos más kifejezés is szerepelhet, például:

  • A hangnem, amelyben a mű íródott, például A-dúr vagy g-moll. Az A – G betűk a klasszikus zene 8 elsődleges hangnemére utalnak, amelyek a zongora billentyűzet fehér billentyűinek felelnek meg. Ha a betű mellett egy “flat” () vagy egy “sharp” (#) van, az egy féllépéssel a főhang alatt vagy fölött van, ami a zongora billentyűzet fekete billentyűinek felel meg.
  • Az ábécé betűje mellett szerepelhet a “dúr” vagy “moll” felirat is. A dúr hangnemben írt zene világosabb és pozitívabb hangzású, míg a moll hangnemben írt zene szomorúbb vagy melankolikusabb hangzású.

  • Majd olyan rövidítések következnek, mint az Op. 95, K 467, BWV 1068, L 75/3, HWV 56 és WoO 59 rövidítések. Mi ez a furcsa rövidítés? Kezdjük az Op-val. Az “Op.” az “Opus”, azaz “mű” rövidítése, és kronológiai sorrendben számozza a zeneszerző műveit. Az Op. 95 a zeneszerző 95. kompozíciója.
  • Az Opus-számhoz még egy számot hozzá lehet adni, ha a művek között társművek is keletkeztek. Erre példa Beethoven “Holdfényszonátája” (14. cisz-moll zongoraszonáta), amely az Opus 27, 2. számú mű, az Opus 27, 1. számú mű (13. Esz-dúr zongoraszonáta) kísérő darabja.

A zeneszerzők azonban életük során nem mindig voltak következetesek az Opus-számok megadásában, ezért a későbbi zenetudósok más számozási rendszert rendeltek egyes zeneszerzők műveihez. A programlap olvasásakor valójában csak annyit kell tudni, hogy ezek a betűk és számok egy adott zeneszerző összes művének nyomon követését szolgálják. De ha kíváncsiságod egy kicsit tovább terjed, íme néhány dekódolás a programjainkon megjelenő rendszerekről:

  • Egy szám, amely előtt egy “K” betű áll, pl. K 467, Wolfgang Amadeus Mozart műve, és a darabok kronologikusan vannak számozva, tehát ez lenne Mozart 467. kompozíciója. Ez a 21. C-dúr zongoraversenye.
  • A BWV számozási rendszer Johann Sebastian Bach műveire vonatkozik, így a BWV 1068 Bach 1068.?kompozíciója volt!
  • HWV György Frédéric Händel műveire vonatkozik. A HWV 56 a Messiás, egy híres oratórium Händel műveinek katalógusában.
  • A WoO (Opus nélkül) számozás Beethoven kiterjedt műveire vonatkozik. A WoO 59 Beethoven egyik legnépszerűbb műve, a Für Elise.
  • L 75/3 Claude Debussy Clair de lune című, zongorára írt műve (Suite Bergamasque No. 3).
  • Látogasson el a Koncertglosszárium oldalra, ahol az egyes tételeknél a zene sebességének jelölésére gyakran használt olasz kifejezések fordítását találja.

Személyzeti oldal

Ez az oldal a zenekar összes tagját felsorolja. Néha lesznek kiegészítések, például extra játékosok, ha egy kompozíció a szokásosnál többet igényel egy bizonyos típusú hangszerből. Vegyük például Stravinsky Tavaszi rítusát, amely nyolc kürtöt igényel! Általában a vonósok ábécésorrendben szerepelnek az egyes szekciókban, a többi játékos pedig a szekciójukban elfoglalt helyük szerint (oboák, trombiták stb.)?

Kiemelt előadók

A kiemelt szólistákról vagy vendégművészekről általában életrajzi vázlatot találunk. Általában felsorolják a zenei referenciáikat, a főbb műveket, amelyeket játszottak, a zenekarokat, amelyekkel felléptek, a díjakat, amelyeket kaptak stb.

Programjegyzetek

Az Arapahoe Filharmonikusok programjegyzeteit Charley Samson, a KVOD rádió nyugalmazott műsorvezetője írja. Charley a maga informatív és időnként tréfás módján mesél a bemutatott művekről, információt nyújt a zeneszerzőről és arról, hogy mi történt az életében akkor, amikor a darabot megalkotta, és talán szórakoztató és mulatságos részleteket ad a mű közönség általi fogadtatásáról a történelem során.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük